Az iskola története

Az intézmény története Bartha János és neje, Tóth Krisztina 1890-es végrendeletével kezdődött. Ebben az örökhagyók az összes fábiánsebestyéni ingatlanukat a Szentes város által létrehozandó gazdasági iskola felállítására örökös alapítványként adományozták többek között azzal a kikötéssel, hogy ezen alapítvány örökre Bartha János nevét viselje. 

Az alapítványtevő Bartha János még 1890-ben elhunyt. Felesége 1900-ban bekövetkezett halála után az alapítvány felszabadult az özvegyi haszonélvezeti jog megkötöttsége alól. A városi  képviselőtestület több ízben is (1924, 1925, 1927.) napirendre tűzte a mezőgazdasági iskola létesítésének ügyét, mígnem a minisztérium és a város közötti tárgyalások 1938-39-ben végre eredménnyel jártak. A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával, a Bartha János alapítványkezelése során képződött tőkével és Szentes városának anyagi hozzájárulásával megépülhetett az akkori Csendőrlaktanya szomszédságában Kerekes András építészmérnök tervei szerint a gazdasági iskola.

A magyar népi építészet motívumait magán viselő, két szintes középületet 65 növendékre tervezték két évfolyammal, az internátus pedig 48 növendékre volt számítva. Az intézmény 1940. november 18-án ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit.

AZ ISKOLATÍPUS VÁLTOZÁSAI

1. M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Szaktanácsadó Állomás (1940-1946.)

Két éves iskolai oktatás a téli hónapokban, november elejétől március végéig a gazdaemberek legényfiai számára, akik egész évre nem tudták nélkülözni fiaik otthoni munkáját. A végzett tanulók bizonyítványt kaptak, és "Aranykalászos Gazda" jelvényt nyertek.

2. Gazdaképző Iskola és Szaktanácsadó Állomás (1946-1949.)

Az 1945-ös földreform következtében jött létre a földjükön gazdálkodó kis- és középbirtokosok, és az újonnan földhöz jutott szegényparasztok és uradalmi cselédek gyermekei részére az alapvető mezőgazdasági ismeretek elsajátítása érdekében.

3. Mezőgazdasági Technikum (1950-1959.)

1949-50-ben az iskola mezőgazdasági gimnáziumként működött. A mezőgazdasági technikumi átszervezés fő célja a mezőgazdasági nagyüzemek részére közvetlen termésirányító középkáderek képzése volt. Növénytermesztési, állattenyésztési és gyapottermesztési szakok oktatása folyt. A három éves képzés végén a tanulók sikeres vizsgatétel esetén mezőgazdasági technikusi oklevelet kaptak.

4. Mezőgazdasági Szakiskola (1955-1963.)

Ez az iskolatípus a termelőszövetkezeteknek brigádvezetőket képezett ki. A képzés 1956-tól két éves volt, a szakmai főtárgyak a növénytermesztés és az állattenyésztés voltak. Az 1960-as évek elején levelező tagozat is működött.

5. Mezőgazdasági Technikum (1961-1971.)

Ismét a nagyüzemi káderképzés volt a fő feladat. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyenlő súlyú szaktantárgyak voltak.

6. Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet (1967-1982.)

A térségben található termelőszövetkezetek szakmunkásigényeinek kielégítésére dísznövénytermesztő, parképítő, majd zöldségtermesztő szakmunkásképzés indult az iskolában. A felvétel feltétele az volt, hogy a tanulót egy mezőgazdasági üzem szerződtesse. A képzési idő három év volt, melynek évente az egyik fele elméleti oktatás volt az iskolában, a másik pedig gyakorlati oktatásból állt a szerződtető gazdaságban. Később az oktatás a dísznövénykertész szakkal bővült, amely szakközépiskolai formában folyt. 1974-77-ig tejtermékgyártó, 1978-tól pedig baromfihús-feldolgozó szakmunkásképzést is vállalt az iskola kihelyezett tagozatként.

7. Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet (1979-1998.)

Az elméletigényesebb szakmákban a szakmunkásképző iskola mellett a szakközépiskolai képzés is lehetővé vált. 1988-tól beindult az általános kertész szakközépiskolai képzés is. 
1996-tól újra indul a baromfihús-feldolgozóképzés, de már nem kihelyezett tagozatként.

8. Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola, illetve Kertészeti Szakképző Iskola (1998-2001.)

9.  Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola (2001. júliusától)