BARTHA JÁNOS
(1829-1890)

Jómódú, földműves családból származó gazdálkodó volt.
1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen. Elemi iskoláit és a gimnázium alsóbb osztályait szülővárosában végezte, majd apja mellett gazdálkodott. 1855-ben házassága révén került Szentesre, nőül vette egy tekintélyes helyi polgár leányát, Tóth Krisztinát. 

A közügyek iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést tanúsított. Az 1867. évi kiegyezés után kibontakozott helyi közéleti küzdelmek során az ún. "néppárt"-hoz csatlakozott, amely a rendezett tanácsú városi jogállás helyreállításáért, a vármegye hatalmának megtöréséért, valamint az értelmiségi és legvagyonosabb elemek önkormányzatban érvényesülő túlsúlyának visszaszorításáért szállt síkra. A párt egyik vezéreként - a "népfenség" eszméje alapján - meggyőződéssel hirdette a nép alsóbb osztályainak hivatását az igazgatásra. 

1869-ben az országgyűlési választásokat lebonyolító központi választmány elnökévé választották. A szentesi mandátumot az emigrációban élő Kossuth Lajos nyerte el, aki Bartha Jánoshoz címzett levelében mondott köszönetet a bizalomért. A pótválasztások során a szélsőbaloldali 48-as jelöltre szavazók között találjuk. 
Közéleti működése sokirányú: folyamatosan tagja a városi képviselőtestületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak, 1871-tôl a Polgári Olvasókör alelnöke, 1873-tól kezdeményezője és ideiglenes elnöke a hosszú vajúdás után csak 1897-ben megalakult Polgári Ipari és Gazdasági Körnek.
1874-1879 között a református egyház főgondnoka. Városi képviselőként éveken át szorgalmazta a korszerű gazdaképzés megszervezését, törekvésével azonban kisebbségben maradt. 

A kudarc nemes elhatározásra sarkallta. 1890. szeptemberében feleségével együtt végrendeletet készített, amelyben számottevő vagyonuk nagyobbik részét a városnak adományozták egy női ipariskola és egy gazdasági iskola felállítása céljára. Az adományuk képezte alapját az 1940-ben elkészült Téli Gazdasági Iskolának, amely 1943 és 1946 között Bartha János nevét viselte. 
1890. december 4-én hunyt el Szentesen. 

A város kegyeletből 1898-ban megfesttette a nemes adományozó arcképét (Ábrányi Lajos alkotása). Bartha Jánosról pedig 1906-ban utcát nevezett el (ma Arany János utca). Utóbb a nagylelkű házaspár emléke majdnem feledésbe merült. Szerencsére nem végleg: 1988. április 1-től a szentesi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ismét Bartha János nevét viseli.

Labádi Lajos
főlevéltáros